2025 tavaszán a magyar parlament egy figyelemre méltó – és sokak szerint vitatott – döntést hozott: az Alaptörvény módosításával alkotmányos joggá emelte a készpénzhasználat lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy 2025. július 1-jétől minden állampolgárnak jogában áll készpénzzel fizetni termékekért és szolgáltatásokért – és a vállalkozások kötelesek ennek lehetőségét biztosítani. Bár elsőre ez egy klasszikus, offline világra szabott döntésnek tűnhet, nagyon is releváns az online kereskedelem, vagyis az e-kereskedelem világában is. A döntés hatása messze túlmutat a fizikai boltokon: az online piacterek, webáruházak, futárszolgálatok és digitális szolgáltatók is érintettek.

Mit tartalmaz a módosítás?

Az új szövegrész az Alaptörvény XIII. cikkéhez került, és kimondja: „mindenkinek joga van a készpénz használatához.” Ezzel Magyarország az első EU-tagállamok egyike lett, ahol ez az alapvető fizetési forma nemcsak jogszabályi szinten, hanem az alkotmányos jogok között is védelmet élvez. A törvényhozás ezt szuverenitási és fogyasztóvédelmi kérdésként értelmezte: céljuk az volt, hogy senkit se zárjanak ki a gazdasági életből csak azért, mert nem rendelkezik digitális fizetési eszközökkel vagy nem kíván azokat használni.

A jogszabály nemcsak elvi szinten határozza meg a jogot, hanem konkrét kötelezettségeket is ró a szolgáltatókra. Júliustól kezdve minden belföldön működő kereskedőnek – beleértve az online platformokat is – biztosítania kell a készpénzes fizetés lehetőségét. Ez különösen érdekes kérdéseket vet fel az e-kereskedelem szereplői számára, akik eddig szinte kizárólag digitális fizetési módokban gondolkodtak.

Hogyan érinti ez az online piacot?

Az online kereskedelem lényege a gyorsaság, kényelem és a digitális fizetési lánc hatékonysága. Egy webáruház működésének fontos pillére, hogy a fizetési tranzakciók zökkenőmentesen, automatikusan történnek – legyen szó bankkártyás fizetésről, mobilfizetésről vagy netbankos utalásról. A készpénzes fizetés ezzel szemben kézi kezelést, fizikai jelenlétet és jelentős logisztikai pluszterheket jelent.

A legkézenfekvőbb módja a törvény betartásának az utánvétes fizetés lehetősége. Ez azonban a webáruházak számára pluszköltséget, a futárcégek számára pedig fokozott biztonsági kockázatot és adminisztrációt jelent. Gondoljunk csak bele: ha a vásárlók nagyobb arányban választják az utánvétet, a futároknak több készpénzt kell kezelniük, növekszik a visszaélések, hibák, sőt adott esetben a lopások kockázata is.

Nem véletlen, hogy a hazai e-kereskedelmi szereplők – köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség – kritikával illették a törvény bevezetését. Véleményük szerint egy ilyen kötelezettség nem csupán felesleges, hanem versenyhátrányba is hozhatja a magyar piaci szereplőket azokkal a nemzetközi szolgáltatókkal szemben, amelyekre nem vonatkozik ez a szabályozás.

Miért került ez most napirendre?

A kormányzati kommunikáció szerint a készpénzhasználat alkotmányos védelme a pénzügyi szuverenitás kérdése. Úgy látják, hogy az egyre gyorsuló digitalizáció és a globális pénzügyi szereplők térnyerése olyan világot hoz létre, amelyben a hagyományos, kézzelfogható fizetőeszköz lassan kiszorul – és ezt nem mindenki fogadja el. A törvénymódosítás tehát elsősorban értékválasztás: a kormány szerint az államnak kötelessége megvédeni azokat is, akik nem akarnak vagy nem tudnak átállni a digitális világra.

Emellett a készpénzes jog rögzítésének volt egy praktikus vonzata is: megszűnt a korábbi, 10 százalékos készpénzkorlát a CSOK felhasználásánál, így a lakásvásárlás önereje akár teljes egészében is fizethető készpénzben.

Mi a helyzet nemzetközi szinten?

Bár a készpénzes fizetés védelme nem kizárólag magyar találmány, az alkotmányos szintű garancia még mindig ritka Európában. Belgiumban, Franciaországban és Spanyolországban például már működik olyan szabályozás, amely kötelezi a kereskedőket a készpénz elfogadására, de ezek inkább törvényi, nem pedig alkotmányos szinten jelennek meg. Szlovákiában ugyanakkor 2023-ban valóban bekerült az alkotmányba a készpénzhasználathoz való jog – vagyis a magyar példa nem teljesen példa nélküli, de még mindig inkább kivétel, mint szabály.

Érdekességként érdemes megemlíteni Kínát is, ahol a digitális fizetési rendszerek dominanciája ellenére törvény írja elő, hogy a kereskedők nem utasíthatják el a készpénzes vásárlást.

Hogyan tovább?

A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogyan alkalmazkodik a hazai e-kereskedelmi szektor a változásokhoz. Lesznek, akik egyszerűen új utánvétes opciókat vezetnek be, mások – főleg kisebb webshopok – talán alternatív, átvételi pontokon történő készpénzes fizetést kínálnak majd. Nem kizárt, hogy új technológiai megoldások is megjelennek, amelyek biztonságosabbá vagy automatizáltabbá teszik a készpénzkezelést, akár okoskasszák vagy futár POS-rendszerek formájában.

A törvény célja egyértelmű: megőrizni a választás lehetőségét. A kérdés csak az, hogy mindezt milyen áron sikerül megvalósítani – különösen egy olyan szektorban, amely a digitalizációra épült. A vásárlók vélhetően értékelik majd a plusz lehetőséget, de a vállalkozások számára ez inkább újabb akadály, mint lehetőség.